A sütőtök
Szerző: kuthom - 2009. október. 13.
Őshazája Dél – és közép – Amerika.
Állítólag a texasi és a mexikói indiánok termesztették ültetvényeiken. Hazánkban is nagyon régen termelik, mindig jól megfért a kukoricásban.
Mivel jól eltartható, és ha megcsípte a dér, különösen édes, zamatos ízű lesz, egész télen kedvelt csemegének számított a legszegényebb családoknál is. Nemcsak a kemencében frissen sütött tök – amelynek kellemes illata semmihez sem hasonlítható – szolgált eledelül, hanem a pirított tökmag fogyasztása is jellemző szerepet játszott néptáplálkozásunkban. Erre a célra takarmánytökből és a magra termesztett spárgatökből nyerték a magot.
Címkék:B-vitamin, béltisztító, C-vitamint, hashajtó, karotin, sütőtök
Kategória: 02 zöldségek | A sütőtök bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
A csucsorfélék csoportjába tartozik – hasonlóan, mint a paprika és a tojásgyümölcs. Igazából a paradicsom gyümölcs, bogyótermés, csak mi zöldségként fogyasztjuk, de szokás a “kerti vetemények” elnevezéssel illetett termékek körébe is sorolni. Régebbi elnevezése a ” szerelemalma” vagy “paradicsomalma”, ez is jelzi, hogy a népi táplálkozásban különleges szerepet töltött be, a névadás alapját feltehetően a bibliai Édenkert – Paradicsom – csábító gyümölcse képezte.
A nyári és a téli burgonya értékei között van eltérés, de nem számottevő. Mivel a nyári burgonyát csak kis ideig használjuk az élelmezésben legtöbbször a téli burgonya értékeit használjuk. A táblázatból látható, hogy zsiradéktartalma elhanyagolható, energia- és szénhidráttartalma a többi zöldséghez képest magas, fehérjetartalma nem magas, azonban jó az aminosav-összetétele, de nem teljes értékű. Ásványi anyagok tekintetében a Na elhanyagolható, káliumtartalma igen jelentős 340 mg/100 g. Ha belegondolunk, hogy egy adag köret 200-300 g között mozog, akkor ezzel 680, illetve 1020 mg káliumot viszünk be! Ha petrezselymesen készítjük el, a káliumbevitel még fokozható, hiszen a petrezselyemzöld káliumtartalma is magas (1000 mg/100 g). Ennek az értéknek csak egy szépséghibája van: 100 g petrezselyem igen sok adaghoz szükséges, így az egy főre eső mennyiség kicsi, ellentétben a burgonyáéval. A táblázatból látható, hogy igen sok nyersanyag rendelkezik jó káliumtartalommal. Azonban diót, illetve mákot bejgli, mákos, diós tészta formájában fogyasztunk, szárazbabot inkább a téli hónapokban levesnek, főzeléknek, salátának. Ezen ételekre inkább jellemző a szezonalitás és ezen belül is a ritkább felhasználásuk. A többi alapanyag közül a burgonya az, amit a leggyakrabban fogyasztunk egész évben. Ezért emeltük ki a burgonyát mint jelentős káliumforrást a többi nyersanyag közül.
A zeller Dél-Európából terjedt el. A görögök már a középkorban használták gyógyító erejéért. Ma többféle változata ismert és termesztett. A zellergumó éppoly hasznos, mint a felső része, a különbség annyi, hogy a felső rész húsos levélszárat inkább nyersen fogyasztjuk.
A karalábé kétségtelenül közép- európai zöldség. Felhasználási lehetősége nem annyira bőséges, mint maga a zöldség minősége. A karalábé akkor legértékesebb, ha friss és kisebb mint az öklünk. Ha ezt a nagyságot meghaladja, már nem élvezhető, mert fás. Ha a saját kertünkből használjuk, néha ezt a nagyságot sem várjuk meg, hiszen ez az első zöldségféle termés a kertünkből a tavaszi saláta után. Míg zsenge, főleg levesnek használjuk, később azonban csak az izéért tesszük a levesbe. Fogyaszthatjuk nyersen, mint a sárgarépát, vagy kicentrifugázott levét. A karalábé értéke a zsengeségében van. Minél fiatalabb a növény, annál nagyobb a vitamin és az ásványtartalma. 
n honos, de ma már az egész világon elterjedt. Kétéves növény, első évben a lombja és vastag gyökere fejlődik, a másodikban pedig magszárat fejleszt. Kaszattermése van. Ismert fűszernövény, de gyógyításra is alkalmas hatóanyagokkal rendelkezik.A népnyelv petruskának, petrezselemnek és petrezsiromnak hívja. A piacokon nevezik fehérrépának és gyökérnek is. A növény gyökerét és levelét hasznosítják. A hazai konyhakertek elmaradhatatlan zöldsége.
Táplálkozási szempontból a sárgarépa legnagyobb értékét magas béta-karotintartalma jelenti, de ez a zöldség más karotinokban is bővelkedik (pl. alfa-karotin). A vér alacsony béta-karotinszintje fokozhatja egyes rákbetegségek kockázatát, és ez a növényi festékanyag – a többi karotinhoz hasonlóan – jelentős antioxidáns, így a szabad gyökök károsító hatásával szemben véd.